A bizottságról
A Bölcskei Értéktár Bizottság az alábbi felhívás közzétételével kéri a lakosságot, a civil és társadalmi szervezeteket, hogy a települési értéktárba felvételre érdemes helyi nemzeti értékekre vonatkozó javaslataikat terjesszék a Bizottság elé.
A Bizottság örömmel fogad minden ötletet, elképzelést, és köszönettel fogadja a lakosság támogató együttműködését.
Az Értéktár Bizottság tagjai:
- Hanák Leó elnök
- Udvari Gáborné
- Madár András
- Pongrácz Gábor
- Varga Bálint
- Keresztes Pál
A Bölcskei Értéktár Bizottságot napján tartott ülésén hozta létre az önkormányzat képviselő-testülete. A Bizottság munkáját a 2012. július 1-től hatályos magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény alapján végzi, melynek fő célja a magyar nemzeti értékek, és ezen belül a hungarikumok összegyűjtése, védelme, támogatása és megismertetése, ezzel is erősítve a nemzeti tudatot és gazdaságot. Országos és megyei szinten is folyik már az a feltáró munka, amely a magyar értékek gyűjtését, megőrzését szolgálja. A települési és tájegységi értéktárak a nemzeti értékpiramis első lépcsőfokát alkotják.
A Bölcskei i Értéktár a település területén fellelhető nemzeti értékeket tartalmazó gyűjtemény lesz. A helyi érték felvételét az értéktárba bárki írásban kezdeményezheti a , illetve a települési honlapon található adatlap kitöltésével és visszaküldésével.
A javaslatok benyújtása folyamatosan, határidőre való tekintet nélkül történik. Az Értéktár Bizottság a beérkezett javaslatok értékelését követően dönt az Értéktárba történő felvételről, vagy a felvétel elutasításáról.
A település helyi jelentőséget meghaladó értékei a Tolna Megyei Értéktárba, majd a Magyar Értéktárba juthatnak el. A Magyar Értéktárban nyilvántartott országos, vagy nemzetközi jelentőségű, a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményének számító nemzeti értékekből a Hungarikum Bizottság választja ki a hungarikumokat, melyek a Hungarikumok Gyűjteményébe kerülnek.
A helyi értékek kategóriái a következők:
a) agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai - beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét -, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták.
b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra.
c) épített környezet: a környezettudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.
d) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás.
e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek.
f) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények.
g) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.
h) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátóipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.
i) átfogó települési érték, mely az előző pontokban feltüntetett területek közül egyszerre többhöz, vagy éppen egyikhez sem sorolható, vagy felülemelkedik azokon.